A klub születése
Az 1993-ban alapított Budapesti Klub egy informális nemzetközi egyesület, amelynek célja egy új gondolkodásmód és egy új etika kialakítása, amely segít megoldani a 21. század társadalmi, politikai, gazdasági és ökológiai kihívásait. A nemzetközileg elismert tagok névsorával a Klub párbeszédet kezdeményez a különböző hitrendszerek és világnézetek között annak érdekében, hogy közösen alkossanak és fejlesszenek ki hatékony stratégiákat a felelős és fenntartható cselekvéshez globálisan.
A Budapesti Klub ötlete 1978-ban Aurelio Peccei, a Római Klub alapítója és első elnöke, valamint László Ervin rendszerfilozófus, a Római Klub tagja vitájában született meg. Meg voltak győződve arról, hogy az emberiség előtt álló óriási kihívásokat csak kulturális és kozmopolita tudat fejlesztésével lehet megbirkózni. Ezen elképzelések alapján 1993-ban László Ervin alapította a Budapest Klubot. A klub alapító városa és névadója Európa szívében fekszik, a Duna mindkét partján. A két város Buda és Pest sikeres egyesülését a híres Lánchíd szimbolizálja. Megjeleníti a klub azon törekvését, hogy hidakat építsen generációk, tudományágak és kultúrák között. Ezt választották a klub céljainak logójának és aláírásának.
A Budapesti Klub küldetése, hogy a bolygótudat kialakulásának elősegítésével, a generációk és kultúrák összekapcsolásával katalizátor legyen a fenntartható világgá való átalakulásban. A Budapest Klub filozófiája azon a felismerésen alapszik, hogy az emberiség előtt álló óriási kihívásokat csak egy globális perspektívával rendelkező, globális kulturális tudat fejlesztésével lehet leküzdeni.
A Klub hidak építőjének tekinti magát a tudomány és a művészet, az etika és a gazdaság, az idősek és fiatalok között, valamint a világ különböző kultúrái között. A Klub munkájának egyik kiemelt célja a „Megváltoztathatod a világot” kezdeményezés.
Az első budapesti konferencián 1996. október 26-án és 27-én a Budapesti Klub Tiszteletbeli Tagjai aláírták a „Kiáltványt a Planetáris Tudatosság Szelleméről”, A Kiáltvány első aláírói Őszentsége, a XIV. Dalai Láma, Karan voltak. Singh, Vilayat Inayat Khan, HE Vigdis Finnbogadottir, Göncz Árpád, Tsingiz Aitmatov, AT Ariyaratne, Riane Eisler, Willis Harmann, Ervin Laszlo, Peter Russell, Betty Williams, Elie Wiesel, Milos Forman, Menhinu Lorde, Milos Forman, Marice Ustijanov Y. , Liv Ullmann, Jean Pierre Rampal, Thomas Berry, Edgar Mitchell, Edgar Morin, Robert Muller, Gillo Pontecorvo, HE Richard von Weizsaecker, Sir Richard Rothblat, Sir Sigmund Sternberg, Mohammed Yunus, Otto Herbert Hajek és Sir Arthur C. Clark.
Kiáltvány a Planetáris Tudat szelleméről angolul
Kiáltvány a bolygótudat szelleméről portugálul
A Budapesti Klub eredete két olyan eseményre vezethető vissza, amelyek a huszadik század második felében zajlottak. Az első a Római Klub megalapítása volt 1968-ban, egy világméretű bázissal rendelkező progresszív agytröszt, különösen Európában. Magyarországon Ervin László vezette. A második tényező Magyarország sajátos szerepe volt a kommunizmus bukása idején, az 1980-as évek végén. A volt szovjet blokk országai közül Magyarországon volt a legrendezettebb, legbékésebb és teljesen vérontás nélküli a demokráciává való átalakulás.
Abban az időben hatalmas véleménymozgás volt – népi vélemény, értelmiségi vélemény; a magas rangú politikusok haladó rétegei osztották a véleményt – amely ugyanerre a következtetésre mutatott, nevezetesen arra, hogy Magyarországon békés átalakulás szükséges a szovjet műholdból független demokratikus állammá. Megállapodás született a felek között, melynek eredményeként 1990 májusában szabad választásokat tartottak. Antall József liberális demokrata miniszterelnökké választották. A szovjet csapatok kivonása ezt követően azonnal megkezdődött, és egy éven belül befejeződött.
A magyar politikai eliten belüli párbeszéd megnyitása vezetett az osztrák határ megnyitásához, a vasfüggöny lebontását előidéző történelmi eseményhez.
Vitányi Iván, e jegyzet vezető szerzője az ország politikai-szellemi vezetésének tagja volt. Országgyűlési képviselőként részt vett Magyarország első demokratikusan megválasztott kormánya hatalomátvételéről szóló tárgyalásokon.
Az 1970-es, 80-as években László gyakran járt Magyarországra. Vitányival való hosszú távú barátságának megújítása nagyban hozzájárult a Budapest Klub megszületéséhez. László aktív tagja lett a Római Klubnak, és a növekedés határai (1972) megjelenése után megnőtt az érdeklődés a klub munkája iránt Magyarországon. Ez viszont felkeltette az érdeklődést László munkája, különösen a Római Klub jelentése, Célok az emberiség számára (1977) iránt. Vitányi pedig 1970-ben a Művelődési Intézet igazgatója lett, ahol Sági Mária kutató, majd főmunkatárs volt. Számos kulturális szociológiai és szociálpszichológiai kutatási projektben dolgoztak együtt.
Sági és László 1983-ban kezdett együttműködni. A Művelődési Intézet 1983 decemberére nemzetközi konferenciát hívott össze, amelyen László általános rendszerekről és evolúcióelméletről tartott előadást. Lenyűgözte az intézet munkája, lenyűgözte Sági és Vitányi zenei generatív képességekkel kapcsolatos kutatása. Különösen szerette az alapos mélyinterjú technikák alkalmazását szociálpszichológiai kutatásaink során, ez akkor még nem volt jellemző a szociológusok körében.
László csatlakozott a tokiói székhelyű Egyesült Nemzetek Egyeteméhez (UNU), és 1984-ben, amikor Suzuki Sakura Mushakoji, az ENSZ rektorhelyettese kutatási leányvállalatokat keresett Közép-Európában, László a Kulturális Intézetet ajánlotta. Megszületett a megállapodás, biztosították a pénzeszközöket, és a Kulturális Intézet megkezdte az európai identitás kutatását. Nyolc országban fejeződtek be a munkálatok Sági Mária vezetésével, aki akkoriban az intézet vezető kutatója volt. Sági vezette a magyarországi kutatást is, összegyűjtötte a nemzetközi eredményeket és összeállította a zárójelentést. A jelentés magyarul a Valóság folyóiratban, majd angolul a World Futures különkiadásában jelent meg. 1984-ben a Kulturális Intézet támogatásával Vitányi és László megalapították az Európai Kulturális Hatáskutató Konzorciumot (EUROCIRCON). Minden ezt követő nemzetközi kutatási projekt az EUROCIRCON égisze alatt zajlott.
Az 1988-tól 1992-ig tartó évek nagy drámai évek voltak Kelet-Közép-Európában, ahol olyan alapvető átmenet ment végbe, hogy helyesebb lenne átalakulásnak nevezni. Ez idő alatt László felvetette egy nemzetközi „művészek és írók klubjának” megalapításának ötletét, hogy partnere legyen a Római Klubbal, és különös tekintettel a növekedés határainak „puha tényezőire”: értékekre, elvárásokra, világnézetekre és állapotokra. az elme és a tudat. Javasolta, hogy Budapest ideális szellemi és kulturális klímát biztosítson ehhez a törekvéshez. Az ötletet Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének akkori elnöke fogta fel, és létrejött a Budapesti Klub. Lászlót nevezték ki elnöknek, és a Csoóri Sándor (költő), Sára Sándor (filmrendező), Dienes Gedeon (tánctörténész), valamint Sági Mária és Vitányi Iván (kultúrszociológus) Testület támogatta. A Klub irodahelyiséget kapott a Magyar Művelődés Házában, ahol a mai napig áll.
A klub lassan indult be, mivel első főtitkára a turizmusban dolgozott, és nem fordított elegendő időt a klub tevékenységére. Az igazi munka csak 1995-ben kezdődött. A következő évre már javában zajlottak az első konferenciák előkészületei, mintegy kéttucatnyi világhírű személyiség csatlakozott a klub tiszteletbeli tagjává (köztük Mihail Gorbacsov, A dalai láma, Václav Havel, Liv Ullmann, Yehudi Menuhin és Peter Ustinov). ) és a Klub közzétette a Planetáris Tudatosság Kiáltványát, egy dokumentumot, amely rögzíti alapvető céljait és tartós küldetését.